Hidegvizi etetőanyagok
Tavaly októberben volt szerencsém csomagot kapni Bukta Úrtól, amiben egy kis ízelítő kollekciót küldött Bukimixes etetetőanyagokból és pelletekből tesztelés céljára, illetve iskolám horgászszakkörösei részére.
Kétféle hidegvizi sötétszínű etetőanyagot találtam a csomagban, pontyozót és dévért. Mivel időközben költözködtem, így csak idén március végén és áprilisban tudtam elkezdeni a két etetőanyag fogósságának vizsgálatát.
A hirtelen beálló meleg napsütéses idő hatására gyorsan melegedő vizekben megélénkült a halak mozgása és veszett módon indultak neki a táplálékkeresésnek. Ezt kihasználva látogattam el kedvenc vizemre a Fűzvölgyi csatornára, nomeg a Duna éppen lehetetlenné tette a horgászatot magas vízállásával.
A tesztalany etetőanyagokat kibontva az első különbség az orron keresztül ért. A dévéres édeskésebb illatú etetőanyag benyomását keltette. Mindkét etető nem túl durva szemcsés színes morzsadarabokkal dúsított szürkés színű.
Bekeverve egy jól tapadós nagyon szép sötét árnyalattal rendelkező kellemes illatú anyag jött létre erős édeskés illattal.
Mivel jellemzően vegyes halösszetételű vizen próbáltam ki, ezért 1:1-es arányban keverve a két etetőt készítettem el a csalogató anyagot.
Két helyszínen vetettem be a szerelékemet egy-egy hétvégén a csatornán. A két hely nagyban különbözik egymástól, hiszen az első egy áramló vizű szakasz, míg a második egy szinta álló, tójellegű rész volt.
A tesztelés eredménye elég meggyőzőre sikeredett, hiszen minden alkalommal legalább tíz-tizenöt kilogramm halat sikerült kikardoznom öt-öt óra horgászat alatt. Sajnos a nagyobbik fele apróbb termetű keszegféle volt. Fajmegoszlás szerint a folyóvizű szakasz fő hala a karikakeszeg volt, az állóvizi részé főként a dévér, de akadt kárász, compó, bodorka is mindegyik helyen. Törpeharcsás vízi jellegével ellentétben összesen három darabot sikerült akasztanom, hál istennek, viszont sok elhullott és beteg egyedet láttam kóvájogni a horgászhelyek közelében.
A tesztre visszatérve a víz hőmérséklete a kezdeti 11-13 fokról 13-15 fokig melegedett.
Tulajdonképpen most azt kellene írnom, hogy a két terméket összehasonlítottam más cég hidegvizi termékével és ez jobb volt. Hát szóval igen, ez talán így is van, mert a tesztek során egy másik cég hidegvizes etetetőjét is használtam ellenpróbaként. Különbség ugyan volt, és elenyésző előnyt mutatott a Bukimixek felé.
Tényként azomban azt kell megállapítsam, hogy aki felmelegedő, tavaszi vizekben próbálja ki a hidegvizi sötét pontyozót, vagy a hidegvizi sötét dévért, az nagyon jól választ, mert élménytnyújtó pecával gazdagodhat.
Sőt minden jó, ha jó a vége alapon sikerült idén első rakósbotos pontyomat is partra terelni egy Bukis etetésről.
Kétféle hidegvizi sötétszínű etetőanyagot találtam a csomagban, pontyozót és dévért. Mivel időközben költözködtem, így csak idén március végén és áprilisban tudtam elkezdeni a két etetőanyag fogósságának vizsgálatát.
A hirtelen beálló meleg napsütéses idő hatására gyorsan melegedő vizekben megélénkült a halak mozgása és veszett módon indultak neki a táplálékkeresésnek. Ezt kihasználva látogattam el kedvenc vizemre a Fűzvölgyi csatornára, nomeg a Duna éppen lehetetlenné tette a horgászatot magas vízállásával.
A tesztalany etetőanyagokat kibontva az első különbség az orron keresztül ért. A dévéres édeskésebb illatú etetőanyag benyomását keltette. Mindkét etető nem túl durva szemcsés színes morzsadarabokkal dúsított szürkés színű.
Bekeverve egy jól tapadós nagyon szép sötét árnyalattal rendelkező kellemes illatú anyag jött létre erős édeskés illattal.
Mivel jellemzően vegyes halösszetételű vizen próbáltam ki, ezért 1:1-es arányban keverve a két etetőt készítettem el a csalogató anyagot.
Két helyszínen vetettem be a szerelékemet egy-egy hétvégén a csatornán. A két hely nagyban különbözik egymástól, hiszen az első egy áramló vizű szakasz, míg a második egy szinta álló, tójellegű rész volt.
A tesztelés eredménye elég meggyőzőre sikeredett, hiszen minden alkalommal legalább tíz-tizenöt kilogramm halat sikerült kikardoznom öt-öt óra horgászat alatt. Sajnos a nagyobbik fele apróbb termetű keszegféle volt. Fajmegoszlás szerint a folyóvizű szakasz fő hala a karikakeszeg volt, az állóvizi részé főként a dévér, de akadt kárász, compó, bodorka is mindegyik helyen. Törpeharcsás vízi jellegével ellentétben összesen három darabot sikerült akasztanom, hál istennek, viszont sok elhullott és beteg egyedet láttam kóvájogni a horgászhelyek közelében.
A tesztre visszatérve a víz hőmérséklete a kezdeti 11-13 fokról 13-15 fokig melegedett.
Tulajdonképpen most azt kellene írnom, hogy a két terméket összehasonlítottam más cég hidegvizi termékével és ez jobb volt. Hát szóval igen, ez talán így is van, mert a tesztek során egy másik cég hidegvizes etetetőjét is használtam ellenpróbaként. Különbség ugyan volt, és elenyésző előnyt mutatott a Bukimixek felé.
Tényként azomban azt kell megállapítsam, hogy aki felmelegedő, tavaszi vizekben próbálja ki a hidegvizi sötét pontyozót, vagy a hidegvizi sötét dévért, az nagyon jól választ, mert élménytnyújtó pecával gazdagodhat.
Sőt minden jó, ha jó a vége alapon sikerült idén első rakósbotos pontyomat is partra terelni egy Bukis etetésről.
Szerző: | Gálosi János / gjani |
|