Bojlizás 1.)

A bojlizással akkor kerültem először kapcsolatba, amikor egy régi ismerősöm –aki tán az előtt két éve kezdett el bojlizni- megkeresett azzal, hogy indulni akarnak a maconkai bojlis versenyen és segítenék-e nekik. A versenyen nem vallottak szégyent, mert a közép mezőnyben végeztek úgy, hogy nagyon sok halat elveszítettek szákolás előtt. (Az akkoriban összeállított bojlipor beltartalmi értékei és fogóssága lényegesen elmaradt a jelenleginél.)

Ez az eredmény számomra bátorítást adott ahhoz, hogy tovább foglalkozzam a bojlizással, s finomítsam azt a meglehetősen sajátos szemléletet, amivel én megközelítem ezt a témakört. Mitől is sajátos az én megközelítésem? Attól hogy ha valamit csinálni akarok, utána megyek a dolgoknak? Keresem az okokat, összefüggéseket, keresem a törvényszerűségeket? Szerintem ez nem sajátos, nekem ez természetes.

Ahogy egyre több bojlis horgásszal ismerkedtem meg, tudatosították bennem, hogy őket, -és szerintük a legtöbb bojlis horgászt – elsősorban a minőség érdekli és másodsorban az ár. Ha ez igaz, akkor ez engem egyre jobban érdekel. Ha van a horgászatnak olyan területe, ahol elismerik a minőséget, az esetleges hozzáértésünket, akkor ez engem nagyon érdekel. Akkoriban éppen ádáz alkudozások voltak az etetőanyag gyártás területén 1-2 ft-ért a nagykereskedőkkel, igaz azt mondta az egyik, hogy őt az sem érdekli, ha fűrészport csomagolok abba a szép zacskóba, csak olcsó legyen.

Mitől sajátos a szemléletem?

Ha azt mondom, hogy az általunk gyártott COLD BAIT porhoz nem kell tojás, és nem kell főzni sem, eléggé felborzolom a kedélyeket ugye? Na elég sajátos a szemléletem?

Abból indulok ki, hogy az állatvilágban úgy van, hogy ha valamelyik tápláléktól jól érzi magát az állat, azt lehetőség szerint megismétli, megkísérli ismét elfogyasztani és fordítva. Ha elrontja a gyomrát -pl. a kutya- koplalni kezd.

Ilyen egyszerű. Nem találtam én fel a meleg vizet!

Most már csak azt kéne tudni, hogy mi kell az öreg pontyoknak. Egy biztos. Ami nem szívódik fel, azt nem tudhatja, hogy jó-e neki. Tehát kell neki elsősorban emészthetőség. Ha ezeket a lehetőségeket tovább bontanám részletesen, egy regény is kerekedhetne belőle.

Kell nekik fehérje, szintén olyan, ami emészthető. Kell nekik olyan anyag, amik nélkül a fehérje nagy része nem szívódik fel (vitaminok, aminósavak, enzimek, stb.).

Nekünk horgászoknak van szükségünk olyan anyagra, amivel oda csalogathatjuk őket az etetésre, amivel becsaphatjuk őket.

Na most kell a ponty fejével gondolkodni.

Bojlizásról 2.)

Mielőtt a ponty fejével kezdenénk gondolkodni, van még egy-két terület, amit érdemes körbejárni.

Bizonyára sokaknak penészedett már be fel nem használt saját készítésű bojli, mert nem száradt ki eléggé, vagy nem kellően száraz helyen tartották, vagy előfordulhat, hogy benne maradt a kocsiban.

E tekintetben kétfajta bojlis horgász van. Az egyik az, akinek már bepenészedett, a másik az, akinek be fog penészedni. Hogy lehet ezt elkerülni?

Mielőtt a tartósítószerre gondolnánk, előre leszögezem, a tartósítás általában egy komoly szakmai felkészültséget és nagy tapasztalatokat igénylő terület. A tandíjat mindenki megfizeti.

A bojli készítésnél a tartósítószer használata általában akkor merül fel, ha előtérbe kerülnek a kereskedelmi szempontok. Hasonlóan az élelmiszerekhez.

A szinte minden élelmiszerben is megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban ne engedjék lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva az emésztő rendszernek. A tartósító szerek gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, elpusztítják a vitaminokat. Hasonló a helyzet a szintetikus aromákkal, adalékokkal.

Jó ez az öreg pontyoknak?

Nézzük, mik a lehetőségek.

Egyik lehetőség a szárítás. Csontra ki kell szárítani, ami nem mindig egyszerű. Előfordulhat, hogy már teljesen száraznak tűnik, szinte már csörög, mégis ha kettévágjuk a közepe már penészes.

Másik lehetőség a lefagyasztás.

Na de most csak azért üzemeltessünk egy fagyasztót? Vagy tegyük az élelmiszereink közé?

Vagy ha elmegyünk egy hetes horgászatra, nem vihetünk magunkkal fagyasztót, különben is hova dugnánk be? Én vásároltam fagyasztott bojlit, amit úgy reklámoznak, hogy a fel nem használt mennyiséget a kifejezetten erre a célra gyártott perforált tarisznyába gond nélkül eltehetünk későbbre. Lehet hogy valamit nem jól csináltam, de nekem bepenészedett.!

A Cold bait nem tartalmaz tartósítót, használatánál nem kell hetekkel hónapokkal a horgászat előtt elkészíteni a bojlit, hanem elég a horgászat előtt, akár a vízparton is, az azonnal felhasználandó mennyiségben.

A kitasakolt, kész gyári bojlit nem lehet megúszni tartósítószer nélkül.

Folyt. köv.