Előljáróban annyit, hogy ezt a sajátságos újévi agymenésem már korábban megszületett, de tartottam tőle, hogy esetleg megbántok olyanokat, akiket egyáltalán nem szerettem volna. Miután azonban szinte le lettem tolva, hogy ide miért nem került, hát fogadjátok szeretettel egy kissé megkésett újévi köszöntő gyanánt!




B(oldog) U(nokák) É(lvezzétek) K(incseinket) !

Kint havasan bódult, vacog a táj,
S begyógyult már a sok halszáj,
Miket a szezonban te sértettél.
De félre azonban nem értettél
Egy szavát sem ösztöneidnek,
Sem eszet osztó esztendőidnek.
Így engedted őket kegyesen útjukra,
Nem tettél pontot jelenükre-múltjukra.

Nem biz, hisz tudod a leckét.
Ha jövőre nem csupán a lepkét
Szeretnéd merítődben látni,
Érdemes merőben józanabbá válni!
Tartani a zsákmányban is mértéket,
Mert nem örökbe kaptuk ezen értéket!
Tartozunk a minket követőknek ezzel.
Óvjuk jussukat! Még ha naivnak is nézel.

De bennem prófétát látni hiba,
A C&R nekem nem álszent ima.
A finom halat nagyon is szeretem,
Fogyasztom is, ha csak tehetem.
Bizony mondom, fogyasztom,
Nem tömöm a fagyasztóm!
Nem hordom disznónak, macskának.
Válni horgászok mocskának?!

Persze, aztán jön a szokásos nyafogás:
„Drágám hidd el, ez nem olcsó kifogás!
Ebben a vízben normális hal, az nincsen.
Engem nem riaszt most már a bilincs sem,
Vigyed a retúrokat gyorsan a puttonyba,
Aztán utána rögvest te is pattanj be!
Hazaviszed, nem kell a majré!
Mire visszajössz meglesz az újabb szajré.”

Szavaimmal nem célom senkit sérteni,
Csak néha képtelen vagyok érteni,
Uralkodóvá a józanész mikor válik?
Ha már az egész Kánaán semmivé mállik?!
Új nemzedék kell, vagy miféle szenvedély,
Hogy kimúljon az elv, miszerint az engedély
Nem más, mint amit halban vissza kell fogni?!
Nehogy az asszony elkezdjen fogyni?

Legyen a mérgelődésből most elég végre!
Tekintsünk optimistábban erre az újévre!
Mutassuk meg, lehet ezt másképp is művelni!
Képes a horgász akkor is boldogságot lelni,
Ha a nap végén zömében elúszik a jószág.
Higgyék el, nem kell ehhez Jézusnyi jóság!
Kívánom, minél több hal jusson el a nászig,
És akkor majd unokáink zsinórja sem hiába ázik!